Kápolna és Kál évek óta büszkén emlékezik vissza harcos elődeik dicsőséges csatájára. 1849. február 26-27-én Kápolnánál ütközött meg a magyar honvédsereg a Habsburg Birodalom csapatával.

A X. Tarna-völgyi Huszár és Katonai Hagyományőrző Találkozón két napos díszszemlével, csatabemutatókkal és megemlékezéssel készültek a települések.
- A tavaszi hadjárat első ütközete volt ez, ahol a magyar sereg 166 évvel ezelőtt képes volt bebizonyítani a Habsburgokkal szemben erejét – mondta köszöntőjében vasárnap a káli megemlékezésen Morvai János polgármester. A köszöntőt követően Kál Főterén a polgármester és a körösfői alpolgármester, Péntek László megkoszorúzták az emlékművet.

A Kisalföld nyugati peremén fekvő Nemeskérben álló szülői háztól indulva változatos és példamutató utat járt be élete utolsó lakhelyéig, Kálig Ziegler Sándor Mihály.

A tehetséges gépészlegény, a későbbi bécsi gépgyáros az 1848-as forradalmi események hírére minden vagyonát hátrahagyva „Kossuth fegyvergyárosa” lett. A szabadságharc leverését követő hosszú bujkálás után cséplőgépkezelőként és -karbantartóként vállalt munkát az ország különböző részein. Így került 1877-ben uradalmi gépésznek a Károlyiak kál-nagyútpusztai birtokára.

A IX. Tarna-völgyi Huszár és Katonai Hagyományőrző Találkozó résztvevőihez az idén Andrzej R. Kalinowski, a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének konzulja is csatlakozott, hogy együtt emlékezzenek a 165 évvel ezelőtti kápolnai csatában elesettekre.

A háromnapos találkozó zárónapján Kálban a szabadságharcos emlékműnél Morvai János polgármester, és a lengyel konzul koszorúzott és emlékezett az 1849. február 26-án és 27-én vívott csatára. A lengyelek is harcoltak a magyar függetlenségért.