Újabb település őrzi Gárdonyi Géza emlékét Heves megyében
– Csodálatos ajándék, hogy ez a három település az édesanya, az édesapa és a betlehemi kisded révén egyaránt kötődik a dédapámhoz. Szőlősgyörök ugyanis az édesanyja faluja, Devecser a Fel nagy örömre című karácsonyi ének születésének a helye, ez a község pedig édesapja utolsó földi állomása, miután az itteni temetőben nyugszik – mondta Gárdonyi Gézára emlékezve Keller Péter.
Mint az író dédunokája felidézte: Egerbe kerülése előtt az akkor még Ziegler Géza nevet viselő őse csaknem húsz helyen lakott az országban, így Sárvártól Tiszalucig, Sárospataktól Aradig számos településhez kötődik. Az emlékét ápoló falvak és városok közül egytucatnyi képviselője jött össze évekkel ezelőtt Szőlősgyörökön, ahol elhatározták, hogy összefognak és Gárdonyi-településnek nevezik magukat.
– Gárdonyi anyai ágon kötődött ide, ahol később négy évig kántortanítóskodott is – említette Klotz Péter, Szőlősgyörök polgármestere. Mint elmondta, iskolájuk negyven éve vette fel a nevét, azóta felnőtt az a korosztály, amelynek tagjai tisztelik és ápolják az író emlékét. A náluk tartott találkozón vetődött fel, hogy az érintett települések egységes táblával jelezzék a Gárdonyi-közösséghez való tartozásukat.
A kezdeményező Szőlősgyörök után Devecser következett a sorban, utóbbi településen még tavaly ősszel helyezték el a feliratot a város névtáblája mellé.
– Gárdonyi 1882-ben az akkori, ma az ő nevét viselő iskolában tanítóskodott. Arra is büszkék vagyunk, hogy nálunk született meg az a gyönyörű karácsonyi ének, melynek a szövegét és zenéjét is ő írta – említette Ferenczi Gábor polgármester, aki nagy lehetőséget lát az együttműködésben. – Az iskolások például végigjárhatnák az egyes emlékhelyeket, ahol élményszerűen sajátíthatnák el az író életével és munkásságával kapcsolatos ismereteket.
Ami az itteni ismereteket illeti, arról többek között Berecz Mátyás történész beszélt az ünnepségen. A Heves Megyei Levéltár munkatársa remek sakkozóként, tehetséges hegedűművészként, festőként és érdeklődő újságíróként mutatta be Gárdonyi Gézát, aki az Egri csillagok révén a vár kultuszának a megteremtője volt. Neki is köszönhető, hogy a várat 2014-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánították. De – mint a történész utalt rá – követendő példát adott a gyerekek szeretetéből és a tanítói szolgálatból is.
– Amikor javaslatot tehettünk az iskola névválasztására, a nevelőtestület elsőként és egyhangúlag Gárdonyi Gézát javasolta, mert írói, emberi nagyságán túl pedagógiai hitvallásával, életelveivel is azonosulni tudtunk – mondta beszédében Miksi Jánosné, a katolikus általános iskola igazgatója.
Az ünnepségen Morvai János polgármester felidézte, hogy a korábbi, szőlősgyöröki látogatásakor fogant meg az az elhatározás, hogy Kál is Gárdonyi-település legyen. Köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták az elképzelés megvalósítását.
A bensőséges hangulatú eseményen dr. Ungvári Tamás előadóművész mondta el Dobó esküjét, majd az iskolások tánccsoportja, s az Egri csillagok című musical egy részletének előadása színesítette a programot. Ezt követően leplezték le a Gárdonyi-település tábláját, amelyet dr. Artner Péter plébános áldott meg. A tisztelgők egy része ezután a temetőben koszorút helyezett el az író édesapjának a sírjánál.
Az amatőr helytörténész és a régmúlt
Seress József amatőr helytörténész évtizedek óta kutatja szülőfaluja múltját. Számos régi dokumentumra, évszázadokra visszanyúló családfára bukkant, amelyek alapján kötetbe rendezte a település történetét. Kilenc évvel ezelőtt, Ziegler Sándor halálának 130. évfordulóján megemlékezést szervezett. Később szorgalmazta: emléktáblával jelezzék a Fő út alsó 17. alatti ház falán, hogy azon a portán élt egykor az író családja. Régóta tervezi, hogy a helybeliek összefogásával tájházat létesítenek, ahol külön szobát kapnának a Gárdonyi Gézával kapcsolatos relikviák.
Forrás: Heol.hu